mágnestű
mágnestű főnév
(fizika, műszaki nyelv) <Iránytűben> hosszúkás, mind a két végén elkeskenyedő, lapos, könnyen mozgó mágnes. A mágnestű elhajlik, kileng. A mágnestű sarkai megközelítően észak–déli irányban helyezkednek el. || a. Iránytű (1). A kirándulók mágnestűvel tájékozódtak.
