magasztal
magasztal tárgyas ige -t, -jon (kissé választékos)
<Valóságos v. képzelt érdeme v. értéke miatt> nagyon dicsér, dicsőít vkit, vmit. ® Égig magasztal; az egekig magasztal vkit. Magasztalják a hadsereg győzelmeit. Magasztalják a futballcsapat sikereit. Nem győzik magasztalni az előadást. Nép, mely dicsőt, magasztost így magasztal, Van élni abban hit, jog, és erő! (Arany János) Egy derék emberrel szoríthatok kezet, kit … [az egész város] magasztal. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: agyonmagasztal; felmagasztal.
magasztalgat; magasztalható; magasztaló; magasztalt.
