magánosság
magánosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A magános melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot; egyedüllét. Magánosságban szeret élni. Kedveli a magánosságot. || a. Vkinek, vminek magános volta, állapota. A fa, a ház magánossága; az élet magánossága. Szomorú az öreg emberek magánossága. || b. Elhagyatottság, társtalanság; magány(osság). Áldott magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Urak, gondolkozzatok! … a magyar népet nomádnak hagyjátok, és belekényszerítitek a magánosságba és a tunya hallgatásba. (Móricz Zsigmond)
