levél [2]
levél [2] [e] főnév levelet [e-e-e], levele [e-e-e]
1. (régies) Általában négyszög alakúra vágott, az ív egy részét kitevő papírlap. Negyedrétű, nyolcadrétű levél. || a. jelzői használat(ban) (régies) Egy ilyen ívrészt kitevő <papír>. || b. jelzői használat(ban) Egy levél tű: meghatározott mennyiségű (rendsz. egy tucat) varrótű, ill. (egy dkg) gombostű, kis papírtasakba csomagolva.
2. Távollevő személyhez intézett, papírlapra írt, rendsz. borítékba zárt, leragasztott v. lepecsételt s főleg postán továbbított értesítés, tudósítás, közlés. Ajánlott, hivatalos, névtelen levél; pecsétes, portós levél; ® tömött levél; a levél mása ¬; egy levelébe ® kerül; levélben válaszol; bélyeget ragaszt a levélre; megcímezi, felbélyegzi, feladja, ládába dobja a levelet; megkapja, felbontja a levelet; ® feltör vmely levelet. Szilágyi Örzsébet | Levelét megirta … (Arany János) A levélben érzései … elevenen szólaltak meg. (Kuncz Aladár) Sok-sok levelet | e tintával írnék egy kisleánynak … (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen közlés írására haszn. papírlap, a rajta levő szöveggel együtt. A levelet a borítékba teszi. Kiveszi a levelet a borítékból. Elfelejtette aláírni a levelet. Összemarcanglá a levelet két kézzel. (Arany János)
3. (irodalomtudomány) Az ilyen írásbeli érintkezés közvetlen, fesztelen stílusát utánzó, képzelt v. valóságos személyhez intézett irodalmi alkotás. Költői levél. Mikes Kelemen levelei. De ah a szép „vidéki levelek” … Kályhába … repültenek. (Arany János) Adassék e levél Móricz Zsigmond úrnak, | Kit most érdemelten, szépen koszorúznak. (Ady Endre)
4. Nyílt levél: a) vkihez nyilvánosan, rendsz. újságban intézett felszólítás, értesítés, vele kapcsolatban tett nyilatkozat. Nyílt levelet intéz vkihez. Nyílt levélben vádolta meg. Nyílt levélben utasítja vissza a vádakat. A nyílt levelet minden újság közölte. b) (történettudomány) olyan oklevél v. más jogi vonatkozású irat, amelynek rendsz. nincs címzettje, hanem mindenkihez szól, aki látja, olvassa, és amely nincs lezárva.
5. Vmit tanúsító, vmiről értesítő, vmely hivatalos eljárásban használt irat, okmány. Házassági levél; ® nemesi levél; salagvárda levél. De még meg is írta az úti levelet, Hogy senki se bántsa a magyar sereget. (Petőfi Sándor) Aszongya, hozzam el előbb a halotti levelet, mert ő addig engem össze nem esket. (Mikszáth Kálmán)
6. (tudományos, régies) <Könyvben> egy-egy ív 16-od részét kitevő papírlap, amelynek rendsz. mind a két oldalát (lapját) külön szokták számozni. A könyv száz levélből, vagyis kétszáz lapból áll. A kódexből a két utolsó levél hiányzik. Csak addig pihentek, míg az imádságos könyvek leveleit nyálazták. (Mikszáth Kálmán)
7. (régies) Főleg nemesfémből való vékony lemez. Levelekből készült függő.
8. (népies) Vékonyra nyújtott tészta, melyből a metélt, a kocka stb. készül. Két levelet gyúrt, felmetélt. || a. jelzői használat(ban) (népies) Egy ilyen levelet kitevő, ill. ennyi tésztából készült. Meggyúrt egy levél tésztát. Két levél metéltet megesznek egyszerre.
9. (ritka, népies) Keskeny deszkából, lécekből álló szerkezet (pl. zsalugáter, ajtó) egy-egy lemeze. A kapu levelei; kinyitja, lezárja v. lehúzza a zsalugáter leveleit.
Szóösszetétel(ek): 1. levélcsomag; levélfeladás; levélfeladó; levélhalmaz; levélirányító; levéljegy; levélkeltezés; levélkihordó; levélkulcs; levélküldemény; levélmásoló; levélolvasó; levélözön; levélportó; levéltömeg; levéltöredék; levélválasz; levélvétel; levélvivő; levélzáradék; 2. adománylevél; adóslevél; ajánlólevél; alkotmánylevél; birtoklevél; búcsúlevél; céhlevél; díjlevél; értéklevél; expresszlevél; fuvarlevél; házasságlevél; hitellevél; hitlevél; járlatlevél; keresetlevél; keresztlevél; kiváltságlevél; körlevél; körözőlevél; kötlevél; marhalevél; megbízólevél; menlevél; menedéklevél; menetlevél; mesterlevél; munkáslevél; nemeslevél; oklevél; óváslevél; pásztorlevél; pénzeslevél; segédlevél; szabadságlevél; szállítólevél; útlevél; válaszlevél; váltólevél; védlevél; védőlevél; vétlevél; záloglevél.
levélnyi; levelű.
