lövet [1]
lövet [1] [e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
tárgyas Parancsolja, elrendeli, hogy vkit, vmit lőjenek (1–3). Halomra lövet. Rommá löveti a kikötőt. A parancsnok ágyúkkal lövette az utat, a várost. Hrabovszky tábornok követi Karlócát. (Sárosy Gyula) || a. (tárgy nélkül) (katonaság) A parancsnok lövetett. || b. tárgyatlan Vkire, vmire v. vkik közé lövet: megparancsolja, hogy vkire, vmire v. vkik közé lőjenek. A tüntetőkre v. a tüntetők közé lövetett.
Igekötős igék: agyonlövet; belelövet; kilövet; lelövet; meglövet; összelövet; rálövet; szétlövet.
lövetés; lövetett; lövető.
