lopott
lopott melléknév
Olyan <állat, dolog>, amelyet loptak. Lopott disznó, fa, ló, pénz, ruha. Lopott árut hoztak forgalomba. A lopott holmit az orgazda értékesítette. Lopott jószág csengő ára Hever a ládám fiába. (Petőfi Sándor) Diák korában … lopott egy … kis kendőt …, a lopott zsebkendő még mindig izgalmat okozott neki. (Móricz Zsigmond) Mint lopott fát, viszlek titeket | ez otthontalan, csupa-csősz világban. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, költői) Jogtalanul birtokolt, bitorolt. Viseljétek a lopott hírt, A lopott babérokat, Nem fogjuk mi fejetekről Leszaggatni azokat. (Petőfi Sándor) || b. (irodalmi nyelvben) Lopott idő v. órák: olyan idő v. órák, amelye(ke)t vki egyéb, rendsz. hivatalos teendőitől vont el, és más munkára fordított. 1848-ig, három év alatt (pedig … hivataltól éjente lopott órákban) négy nagyobb dolgozatot fejeztem be. (Arany János)
