lógás
lógás főnév -t, -ok, -a
Általában a lóg igével kifejezett állapot; az a tény, hogy vmi, vki lóg vmin, vhol.
1. Függés, csüngés. Kötélen lógás; a levegőben lógás; az alvó utas fejének lógása; a kutya farkának lógása; cipőfűzőjének lógása.
2. (bizalmas, rosszalló) Vmely munka, feladat alól való kibúvás, vmely kötelesség teljesítésétől való menekülés, távol maradás. Az előadásokról, óráról való lógás. Elharapódzott az üzemben a lógás. A fegyelmet helyre kell állítani, küzdeni kell a lógások ellen. || a. (bizalmas, rosszalló) Tétlen lézengés, ácsorgás, csavargás, lődörgés, tekergés. Lógással, bámészkodással tölti az idejét. Hogy meg nem unjátok ezt az örökös lógást! || b. (bizalmas) Vhonnan való megszökés, elmenekülés, eliszkolás. Gyerekek, lógás, jön a csősz! Éjjel meglóg angolosan … Csibe az ablakban … drukkolt, hogy bárcsak sikerülne a lógás. (Móricz Zsigmond)
lógási.
