lődöz
lődöz ige -tem [e], -ött, -zön (kissé népies)
1. tárgyatlan Többször egymás után lő (1); lövöldöz. A járőrök egy pár percig lődöztek egymásra. Méhrajként zümmögött a sok vadász felettem, | … hogy lődöztek barátom, | mig végül új rajunk feltűnt a látóhatáron. (Radnóti Miklós)
2. tárgyas (ritka) Többször egymás után lő (2–3) vkit, vmit. Ott ágyúval lődözik ám az embert … (Vas Gereben)
Igekötős igék: ellődöz; lelődöz; meglődöz; rálődöz; visszalődöz.
lődözés; lődöző.
