lobbanékony
lobbanékony melléknév -an, -abb
1. (ritka) Könnyen lángra lobbanó, hamar meggyulladó, lobbanó lánggal égő <anyag>. Lobbanékony a benzin, a filmszalag, a szalma.
2. (átvitt értelemben) Könnyen heves indulatra gerjedő, heves érzelemre lobbanó; heves, indulatos. Lobbanékony természetű ember. Kár, hogy ilyen lobbanékony. Annyira lobbanékony, hogy a legártatlanabb célzásra is elönti a harag. [A védő] arra figyelmeztette a törvényszéket, hogy emberi szívvel ítélje meg ezt az ügyet. A vádlott fiatal, lobbanékony. (Gárdonyi Géza)
lobbanékonyság.
