libben
libben [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (-t ragos mértékhatározóval is) (választékos kissé finomkodó)
1. <Könnyű anyag, kelme, tárgy> könnyedén, lengén, hirtelen megmozdul, kissé fölemelkedik. Libben a függöny, a szalag, a szoknya. Egyet libben a lepke szárnya.
2. Légiesen, könnyed, kecses, táncoló mozdulattal tovahalad. Libbennek a párok, a szitakötők. || a. <Személy> légies könnyedséggel megmozdul. Perdül, libben kecsesen. Libbent egyet, és máris tovatűnt.
Igekötős igék: átlibben; belibben; fellibben; kilibben; lelibben; meglibben; tovalibben; visszalibben.
libbenés; libbenő; libbent.
