levonszol
levonszol tárgyas ige
1. Lent v. lejjebb levő helyre vonszol vkit, vmit. Levonszolta a pincébe. || a. Levonszolja magát: magát vonszolva lemegy. A sebesült katona levonszolta magát a kötözőhelyig.
2. (régies, irodalmi nyelvben) Lehúz, lecibál, lerángat. Gonoszul leszerelték, még a mellényét is levonszolták. (Tolnai Lajos) Az ellenfelét nézte, akinek a fejéről a szolgák levonszolták a sisakot. (Gárdonyi Géza)
levonszolás; levonszoló; levonszolt; levonszoltat.
