levitézlik
levitézlik tárgyatlan ige -ek, -esz; -ett [ë, e, ë] -enék, -enél [e, e], -ene [e-e]; -eni [e] (rendsz. csak múlt-ben és 3. személyben) (gúnyos)
Hírnevét, becsületét, tekintélyét, hitelét elveszti, tiszteletünkre érdemtelenné válik; leszerepel, lejáratja magát. Teljesen, dicstelenül levitézlett. Levitézlett már a nagysám a színészetnél. (Krúdy Gyula) || a. Előnyös társadalmi v. hivatali helyzetét és ezzel járó befolyását elveszti. Az arisztokrácia, a burzsoázia levitézlett. A nagybirtokosok levitézlettek.
levitézlés.
