levesz
levesz [ë-ë] ige
1. tárgyas Vmely fent levő helyről eltávolítva magához, kezébe vesz v. lejjebb levő helyre tesz vmit, vkit. Levesz egy képet a falról; leveszi a könyvet a polcról; leveszi a gyermeket az ágyról. Leveszi a nehéz zsákot a másik válláról. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi. (Petőfi Sándor) Sisakellenzője le vagyon bocsátva, Csúcsáról fejér toll libeg-lobog hátra; | Toldi (mert hisz ő volt) a tollat levészi. (Arany János) || a. tárgyas <Fejfedőt> köszönés végett v. más céllal fejéről leemel, eltávolít. Leveszi a ® kalapját vki előtt. Levette a kalapját, és köszönt. Melege volt, kendőjét is levette. Leveszem a kalapot a tudományod előtt, öcsém. (Mikszáth Kálmán) Mindenki levette kalapját, a Himnuszt énekelték. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas <Vmire rátett, ráillesztett testrész> elvesz, eltávolít onnan. Leveszi a kezét vkiről, vmiről: (átvitt értelemben is) megvonja tőle a jóakaratát, a támogatását. Nem bírta fülét levenni a kulcslyukról. Mikor ajkamat ajkáról levettem, már hajnal volt. (Kuncz Aladár) Ha már idáig nevelgettük az ifjú urat …, ezután se vegyük le róla a kezünket. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben) Leveszi a szemét, a tekintetét vkiről, vmiről: nem néz tovább vkit, vmit, hanem másfelé fordítja a tekintetét. Nem tudja v. nem bírja róla levenni a szemét. Szemeit le nem vette a bélpoklos arcáról. (Jókai Mór) Nem tudta levenni szemét a pohárról. (Krúdy Gyula)
3. tárgyas Emelő v. húzó mozdulattal eltávolít vmiről <olyasmit, ami azt borítja, takarja v. ahhoz tapadt, ahhoz van erősítve>. Leveszi a bélyeget, a borítópapírt; leveszi a kötést a sebről; leveszi az álarcát: (ritk. átvitt értelemben is) megmutatja igazi – visszataszító, kellemetlen – énjét. A hideg vas levette a bőrt a kezéről. Aki tíz-húsz esztendőkig álarcban jár, mikor leveszi azt, már akkor az igazi arcvonásai is fölvették az álarc idomát. (Móra Ferenc)
4. tárgyas Vágással v. bonyolultabb eljárással, műtéttel eltávolít vmiről (vmit, ami onnan kinőtt, ill. odanőtt>; <bajuszt> leborotvál, <bajuszt, hajat, szakállt> lenyír. Leveszi a bajuszát, a szakállát; leveszi a hályogot vkinek a ® szeméről. Az orvos leveszi a daganatot, a kinövést a kezéről. Már az esküvőre nem hiányzott semmi, Csak szép nagy szakállát kelle még levenni. (Arany János) Mint akinek a szeméről most vették le a hályogot, s kezd látni. (Jókai Mór) || a. tárgyas (műszaki nyelv) <Nyírással, vágással, reszeléssel v. más mechanikai eljárással> elvesz, eltüntet, eltávolít vmit vmiről. Forgácsolással leveszi az öntecs fejét. || b. (tárgy nélkül is) Levesz vmiből (vmennyit): <mechanikai úton> úgy kisebbít vmit, hogy bizonyos nagyságú részt eltávolít, eltüntet belőle. Levegyünk az oldalszakállból? Levett az aljából két centimétert. Itt a derékból le kell venni. Ha vastag a tengely, majd leveszek belőle.
5. tárgyas (átvitt értelemben) Levesz vmit vkiről: vmely nyomasztó, kínzó dologtól, gondtól megszabadít vkit. Ki fogja rólad azt a terhet levenni? Levették róla ezt a vádat. Az Isten levette rólam az átkot. (Tolnai Lajos)
6. tárgyas (átvitt értelemben) <Vmit, ami úgy volt rákapcsolva vmire, hogy hatása arra irányuljon>, kikapcsol, megszüntet. (gépkocsizás) Leveszi a gázt: nem ad több gázt <a gépkocsi motorjának>. Nagyon hangos az orgona, vedd le belőle a két legerősebb regisztert. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Vmiből levesz (vmennyit): vmiből, kül. vmely nagyobb összegből levon vmely kisebb mennyiséget; vmit csökkent vmennyivel. Levettek a fizetéséből (száz forintot). Ez nem vesz le a mi tekintélyünkből semmit … (Tolnai Lajos)
7. (átvitt értelemben) Vmit levesz vmiről: törli vhonnan, vminek az alkotórészei közül, ahova (eredetileg) be volt sorolva. Levesz vmit a napirendről: a) (hivatalos) törli a napirendi pontok közül; b) nem foglalkozik vele (többet). A darabot levették a műsorról.
8. tárgyas (műszaki nyelv) <Teljesítményt vmely villamosenergia-központról> felhasználva igénybe vesz. Levesz egy transzformátorról 1000 kilowatt teljesítményt.
9. tárgyas (átvitt értelemben) Levesz vkit a lábáról: a) <főleg ital> járásra képtelenné teszi, elesését okozza. Egy deci pálinka már leveszi a lábáról. b) <betegség> annyira legyengíti, hogy nem bír fönn lenni; c) <személy> vkit, kül. nőt rendsz. áltató ígéretekkel rávesz, rábeszél vmire, ellenállását legyőzve eredeti szándékától, eddig követett gyakorlatától eltérít, s eddigi véleményében, álláspontjában megingatva meggyőz, esetleg szerelmeskedésre v. szeretkezésre rávesz. Sára asszonyt leveszem én a lábáról, s tied lesz a szép Imola. (Jókai Mór); d) <vmely csábító körülmény> elgyöngíti, megadásra, véleményének megváltozására bírja. A mosoly, udvariasság, a pompa könnyen leveszi a lábáról. A csillogó légkör… hatott a hiú kényes nemesre – de nem vette le a lábáról. (Mikszáth Kálmán)
10. tárgyas (iskolai) <Egy v. több számjegyet vmely számtani művelet során, főleg osztáskor> lejjebb írva újra feltüntet; leír. Levesszük a következő számot, a hetest.
11. tárgyas (sport) <Labdát> a levegőben való haladásában vmely mozdulattal megállít, és maga elé helyez, tesz. Mellel, lábfejjel leveszi a labdát. || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Magas helyzetben v. a levegőben levő tárgyat, állatot> lelő. Levették a gépet. Levette a sast.
12. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Levesz vkit, vmit: <fényképező géppel> rendsz. alkalomszerűen felvételt készít róla. Levette a kirándulókat. Volt egy fényképész is, ki készült levenni a társaságot. (Tompa Mihály) Szenvedélyes műkedvelő fényképész volt, levette őket. (Kosztolányi Dezső) Ott volt a gyorsfényképész, és levett bennünket. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben, régies) Lefest, lerajzol. Egy festő felszólítja Napóleont, engedné levenni magát. (Arany János)
levehető; leveszeget; levett; levevés; levevő.
