ledöf
ledöf tárgyas ige
Ledöf vkit: szúró fegyverét úgy döfi bele vkibe, hogy az rendsz. holtan összeesik, leroskad. Hátulról ledöfte. Mivel Caesar engem szeretett, megsiratom; … de mivel nagyravágyó volt, ledöftem őt. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Ne tudja meg, hogy élet volt még bennem, midőn ledöfött. (Jókai Mór)
ledöfés; ledöfött.
