lecsepül
lecsepül tárgyas ige (bizalmas)
Lecsepül vkit, vmit: vkinek, vminek a hibáit erősen, egyoldalúan felnagyítva, fölényes lekicsinyléssel szóban vagy írásban minden rosszat elmond róla; leszól. Lecsepülték a sárga földig. Alaposan lecsepülték új regényét. Hogy lecsepülték ezt a gyereket! Hát nem lecsepűlte Ez ember itten egész városunkat! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. Erősen hibáztat, megró vmit. Az újságok … vezércikkben lecsepülik az erkölcstelenséget …, aztán a hírekben, a törvényszéki rovatban … csupa erkölcstelenséget újságolnak. (Ambrus Zoltán)
lecsepülés; lecsepülő; lecsepült.
