látomás
látomás főnév -t, -ok, -a (választékos)
A felcsigázott v. betegesen élénk képzelet működése által felidézett lelki jelenség, látási érzékcsalódás keltette kép; vízió. Költői látomás; szörnyű látomás; látomás jelent meg előtte; látomásai vannak. Ah, ti borzasztó fene látomások! … (Csokonai Vitéz Mihály) Ha ébrednek, mind e visszavonás Álom legyen csak, meddő látomás. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Álmodom egy nőről, akit nem ismerek, | Forró és különös, áldott, nagy Látomás. (Ady Endre–Verlaine-fordítás) Miként a mérnök, ki a kört szeretné | megmérni, töpreng, hogy titkába lásson, … | ollyá tett engem ez új látomásom. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. (választékos) Szokatlan, meglepő, de rendsz. kellemes látvány, jelenség, tünemény. Mennyei, tündéri látomás; éjféli látomás.
látomású.
