látófa
látófa főnév (népies, régies)
Két oldalán váltakozó rendben kiálló cövekekkel ellátott, földbe ásott oszlop v. fatörzs, amelyre felmászva a csősz v. a pásztor szemmel tartja a környéket. A gulyás türelmetlenül várt már, felkapaszkodva a látófára. (Jókai Mór)
