lassul
lassul tárgyatlan ige -t, -jon
<Mozgás, folyamat> (egyre) lassúbbá válik v. kezd válni. Lassul a fejlődés, a futás, az iram, a munka, a tánc; lassul vminek a röpte, az üteme. || a. (ritka) <Személy> lassúvá válik. Öreg játékos, már erősen lassul. || b. (átvitt értelemben, ritka) Halkul. Már lassul a hangja. || c. <Mozgás, folyamat> kezd megszűnni, megállni, elállni. Lassul az eső, a szívverés, a vérzés, a zápor.
Igekötős igék: ellassul; lelassul; meglassul.
lassuló; lassult.
