lármafa

Teljes szövegű keresés

lármafa főnév
1. (régies) A környezetből kiemelkedő helyen felállított magas pózna v. rúd, amelynek szurkos szalmával bekötött felső részét hajdan, háborúban, közvetlenül fenyegető nagy veszedelem idején meggyújtották, ill. hasonló körülmények között jeladásul haszn. csóva, máglya.  Amint ott a sziklapárkányon meggyújtják a lármafát, végtül végig minden hegyormon kigyulladnak a jeltüzek. (Jókai Mór)
2. (régies) Földbe ásott és létrafokokkal ellátott pózna v. olyan fa, amelynek ágcsonkjait meghagyták, s amelyről a csősz kukoricásokat, magas vetéseket stb. át tudott tekinteni.
3. (ritka) Keményfából való s gerendavégre függesztett vastag lap; faverővel megütögetve jelt adnak vele pusztán, majorságban a gazdasági munkásoknak.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT