lanka
lanka főnév lankát, lankája
1. (választékos) Enyhe lejtésű hegy- v. domboldal, tágas, szelíd lejtő. A Dunántúl lankái; a lankát beültette szőlővel. Virágai mellett [Piroska] … Elsuhan, ellebben, le sem néz rájok, Végig a nagy kerten, a gyümölcsös lankán. (Arany János) Már a városvégi lankán Bolyongtam, künn egy agg szántotta földjét. (Tóth Árpád)
2. (tájszó) <Víz mellett> bozótos, nádas hely; berek.
