lándzsa
lándzsa [n-dzs] főnév ..dzsát, ..dzsája, (régies) láncsa
Hegyes vascsúccsal ellátott, hosszú, egyenes fanyelű, szúró, döfő fegyver; dárda, kopja. Lándzsához kap; lándzsát szegez; lándzsát ® tör; lándzsával átszúr vkit; lándzsával vív. Bajnok Etét … láncsával mellben ütötte A gyors Kelde. (Vörösmarty Mihály) Aztán a lándzsákat a kezébe kapja, Melyek a fal mellé voltak támogatva. (Arany János)
Szólás(ok): lándzsát tör vki, vmi mellett: kiáll vkinek, vminek az érdekében, védelmébe vesz vkit, vmit.
Szóösszetétel(ek): lándzsahal; lándzsahegy; lándzsahossz; lándzsalevél; lándzsanyél; lándzsarúd; lándzsaszúrás; lándzsatartó; lándzsatörés; lándzsatörő; lándzsatű; lándzsavas; lándzsavég; lándzsavető.
