kurrog
kurrog tárgyatlan ige -ott, -jon (népies, hangutánzó)
<Állat> dühösen, indulatosan, mély, berregő hangon morog. A kutya fenyegetően kurrogott. [A farkas] vadul kurrogva rohant a bereknek. (Jókai Mór) || a. <Madár> mély búgó, ill. morgásszerű hangot ad. Kurrog a galamb.
Igekötős igék: visszakurrog.
kurrogó.
