külváros
külváros főnév
1. (történettudomány, régies) Vmely falakkal körülvett városnak a falain kívül eső része; külső város. A török hírére a külváros népe bemenekült a falak mögé. [Prágának] ezen részén semmi külváros nincs. (Kazinczy Ferenc)
2. (elavulóban) A város külső területén, szélén fekvő városrész. Budapest külvárosai. Javult a külvárosok közlekedése, fejlődött az üzlethálózatuk. Pesthez igen közel, mondhatni, külvárosában lakom. (Arany János) Éjszakánkint Stambul külvárosában bolyongott. (Krúdy Gyula)
