külsőleg
külsőleg [e] határozószó
1. Külsejét tekintve; amint látszik; szemmel észrevehetően. Külsőleg ép a pohár. Külsőleg makkegészséges. Külsőleg nincs eltérés a két szövet közt. Petőfi szerette külsőleg a különcöt játszani. (Jókai Mór) || a. <Vmilyen belső, lényeges, tartalmi vonással szemben> külső formájában, külső formáját nézve. Külsőleg kifogástalan munka. Ez a gyümölcs külsőleg nem sokat mutat, pedig pompás zamatú.
2. <A tényleges állapottal ellentétben:> látszólag; forma szerint. Külsőleg a legjobb barátság volt köztük.
3. (orvostudomány) <Gyógyszerről szólva:> külső (I. 3) használatra, nem bevenni valónak rendelve.
külsőleges.
