koszorútlan
koszorútlan melléknév -ul
1. (ritka) Koszorú nélkül való. Koszorútlan koporsó, sír. || a. (ritka, költői) Menyasszonyi koszorúval sosem ékesített. A húgomat a bánat eljegyezte … | siratja bús, koszorútlan fejét | és hogyha körülömli a setét, | a könnye vén csipkék közt hulldogál. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, költői) Dicsőség nélküli, dísztelen. Régi dicsőségünk, … Rajtad sürü fellegek és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek. (Vörösmarty Mihály)
koszorútlanság.
