kopottas
kopottas melléknév -an, -abb
1. A használattól kissé elnyűtt, viseltes, elviselt <ruha>. Kopottas mellény, nadrág. Előbukkant egy torzonborz ember nagy csizmákban, kopottas téli kabátban. (Mikszáth Kálmán) Kopottas, rövid bundácskáját kigombolta. (Krúdy Gyula)
2. Ilyen ruhában járó <személy>. Kopottas alakok várakoztak bebocsátásra. Én, a siratlan fájdalomnak Szegény, bolond, kopottas hőse, Hirdetem … (Ady Endre) || a. Ilyen személyre jellemző. Szegényesen, kopottasan jelent meg.
kopottasság.
