kommunizmus
kommunizmus főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. (politika) A proletárforradalom és a proletárdiktatúra győzelmének eredményeként az a kapitalizmust felváltó társadalmi rend, amelyben a termelési viszonyok alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. ® Hadi kommunizmus. || a. (politika) A kommunista társadalomnak az az alacsonyabb szocialista fejlődési szakaszát követő magasabb foka, amelyben megszűnik az osztályokra tagozódás, a város és a falu, valamint a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét, ill. lényeges különbség, és a termelőerők fejlődése olyan színvonalat ér el, hogy mindenki képessége szerint dolgozhatik, a termelt javakból pedig szükségletei szerint részesedhetik. A Szovjetunió már megkezdte a kommunizmus építését.
2. Az ilyen társadalom megvalósulásának, létének korszaka, ideje. A kommunizmus alatt.
3. (politika) A kommunista társadalom megvalósításáért küzdő, marxista–leninista alapon álló forradalmi munkásmozgalom. „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete” – írta Marx és Engels 1848-ban.
4. (politika, filozófia) A marxista–leninista elmélet, a kommunista társadalomért folytatott harc vezérfonala. A mi zászlónk a tudományos kommunizmus.
Szóösszetétel(ek): 1. kommunizmusellenes; 2. őskommunizmus.
