kobak
kobak főnév -ot, -ja
1. (növénytan) Kúszó növénynek, főleg töknek nagy, gömbölyded termése. A fákra felfutó „dinka” [= sütőtök] indáin liszttermő kobakok lógnak, amiknek a bele megsütve olyan, mint a kenyér. (Jókai Mór)
2. (népies, régies) Lopótök, ill. a belőle készült szűk nyakú (ivó)edény. Egy öblös kobak kínálkozék a kora szüretnek már csípős nedvével. (Vörösmarty Mihály) Lekerül a gerendáról egy mosolygó kobak, amely kézről kézre adatik, csorogván belőle kemény természetű pálinkaféle. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Vkinek a feje. Van ész a kobakjában. Betörte a kobakját. Az öregnek a kobakjában eltört valami sróf. (Mikszáth Kálmán) A prófétának betörik a kobakját. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): tökkobak.
kobakos.
