kinnlakás
kinnlakás főnév kintlakás (csak egyes számban)
1. (hivatalos) <Munkája, hivatása, szolgálata, állapota folytán> kötelezett személynek az a kedvezménye, hogy – állandóan v. ideiglenesen – nem köteles hivatalának, intézményének épületében lakni. Kinnlakást engedélyez vkinek. Kértem, hogy … a sziget falujában való kintlakást engedjék meg saját költségemen. (Kuncz Aladár)
2. (ritka) Vmely központtól, munkahelytől távol való lakás (1). Nehezére esett a tanyán való kinnlakás.
3. (hivatalos) Az az engedély, amelynek alapján vki kinnlakó (II) lehet. Megvonták tőle a kinnlakást.
kinnlakási; kinnlakásos.
