kilyukad
kilyukad tárgyatlan ige, (népies) kilukad, (tájszó) kilikad
1. <Vmely tárgy, ritk. testrész> lyukas lesz, lyuk keletkezik rajta. Kilyukadt a hordó feneke, a nadrág zsebe. Kilyukadt a könyökén a ruhája. Kilyukadt a gyomra. Kilenc évig laktunk a cethal gyomrában … Végre addig ástuk oldalán a lyukat Az ennivalóért, hogy egyszer kilyukadt. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vki kilyukad vhol v. vhova: a) ismeretlen helyen járva, véletlenül, váratlanul eljut, elérkezik vhova. Menjünk erre, majd csak kilyukadunk valahova. Mentek, mentek, egyszer csak egy szép tisztáson lyukadtak ki. Jobb vóna… addig menni, míg csak ott nem lyukadnánk ki valahol a világ jobbik sarkában. (Móricz Zsigmond) b) <az események alakulása, tisztázódása, kibontakozása során> vki vmilyen, rendsz. megoldást adó, hozó helyzetbe, állapotba kerül; c) vki vmely eredményhez, következtetéshez v. beszéde, gondolatmenete tulajdonképpeni céljához eljut. Tudom, hova akarsz kilyukadni. Végre oda lyukadt ki, hogy … Ő nem szokott ilyesmikről tárgyalni. Ámulva tekintettem föl…, vártam, hová akar kilyukadni. (Kosztolányi Dezső); d) vmi vmely eredményhez, következményhez jut v. vezet. Vmi kilyukad vmire v. vhova. A dolog oda lyukad ki, hogy…
Szólás(ok): ld. angyal.
kilyukadás; kilyukadó; kilyukadt.
