kilöttyen
kilöttyen tárgyatlan ige
1. Kilottyan. Kilöttyent a pohárból a víz.
2. (ritka, bizalmas, tréfás) <Puha anyag, test> lógva kifordul abból, ami körülveszi, tartja, rendsz. azért, mert nem fér el benne. Olyan pocakos volt, hogy kilöttyent a hasa a nadrágjából.
kilöttyenés; kilöttyenő; kilöttyent melléknév.
