kilő
kilő ige
1. tárgyatlan Bent levő helyről kifelé lő. Kilő az ablakon; kilő a várból. Visszaugrik a szobába, s leakasztván a revolvert, az ajtó mögül vaktában kilő. (Tömörkény István)
2. tárgyas <Lövedéket> vmely lőfegyverből lövéssel kiröpít. Kilő egy nyílvesszőt; kilövik a torpedót. Minden töltényét kilőtte. Szóláshasonlat(ok): mintha ® puskából lőtték volna ki. Az pedig a szégyen s harag indúlatja hevében Vette nyilát, s gyorsan csábítójára kilőtte. (Vörösmarty Mihály) || a. Kilő vmit: kilő vmely fegyverben levő lövedéket. Kilőtte a pisztolyát, a puskáját. || b. tárgyas <Zárt edényben levő gáznemű test az edény dugóját, zárját> feszítő erejével kiröpíti a helyéből. A szénsav kilőtte a dugót.
3. Kilő vmit: lövéssel, ritk. dobással eléri, hogy vmi működésre alkalmatlanná, teljesen használhatatlanná, harcképtelenné válik. Kilő egy ablakot, egy lovat, egy harckocsit; kilövi vkinek a fogát v. a szemét; kilövik alóla a lovat: úgy lövik meg azt a lovat, amelyen ül, hogy összerogy. Arra kérem komiszáros uramat, Ne lőjje ki alólam pej lovamat. (népköltés) A debreceni csatában kilőtték lovát alóla, s bal lábában egy otromba golyó … akadt meg. (Eötvös Károly) || a. Kilő vhonnan vkit, vmit: lövéssel eléri, hogy egy (nagyobb) csoportban levő élőlény összeesik, kimúlik, meghal. Kilő vkit a sorból. Az első rohamnál szakaszából tizenöt katonát lőttek ki. Egyetlen lövéssel kilőtte a csordából a vezérbikát. || b. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Kilő vkit vhonnan: áskálódással eléri, hogy vkit vhonnan eltávolítanak, elbocsátanak.
4. tárgyas (nyomdászat) <Nyomásra előkészített szedést, ill. lemezeket, nyomódúcokat> összefoglaló keretbe úgy helyez be, hogy a kinyomott ív összehajtogatásakor az egyes oldalak a számozás sorrendjében következzenek egymás után. Kilövi az első ívet.
5. tárgyas (ritka, költői) Kilövell (1) vmit. Ahol a forró víz kilövi sugarát Emele ott fürdőt. (Arany János)
6. tárgyatlan (sport) Kilő a bolyból: <kerékpárverseny során> hirtelen előretör az együtt haladó versenyzők közül.
kilőhető; kilőtt; kilövet; kilövő.
