kilátástalan
kilátástalan melléknév -ul, -abb
1. (ritka) Olyan <hely, helyiség>, ahonnan v. amelyből egyáltalán nincs tetszetős, gyönyörködtető kilátás (1). Egy tűzfalra néző, kilátástalan odúba költöztették. A kilátástalan erdő oldalából … pörölykongás veri föl a csendet. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Olyan, ami nem nyújt kedvező kilátást (2); nem mutat ígéretes távlatot; reménytelen. Kilátástalan feladat, helyzet, jövő, ügy. Kilátástalan volt minden kísérlet. A helyzete egészen kilátástalan volt: bűnére okvetlen rájönnek. (Babits Mihály)
kilátástalanság.
