kikotyog
kikotyog tárgyas ige (bizalmas, hangutánzó)
<Bizalmas dolgot, titkot> felelőtlenül v. akaratlanul kimond, kibeszél, kifecseg. Kikotyogta a rábízott titkot. Nem lehet vele bizalmasan beszélni, mert mindent kikotyog. Én meg a szerencsekerék-forgató … egyetértünk … De aztán ki ne kotyogd: mert hűvösre jutunk. (Jókai Mór)
kikotyogás; kikotyogó; kikotyogott.
