kikotor
kikotor tárgyas ige
1. Kotorva megtisztít, kitisztít vmit, rendsz. vmely lerakódott szennytől. Kikotorja a kanálist, a kályhát, a kéményt. || a. <Szennyet, idegen anyagot> kotorva eltávolít vhonnan. Kikotorja a hamut a kályhából.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vminek az aljáról hosszabb keresgélés után kivesz vmit. Végre kikotort vmi írást a fiókból. Erszényéből egy húszast kotorván ki, Istvánnak nyújtotta. (Vas Gereben)
kikotorható; kikotort; kikotortat; kikotrás; kikotró.
