kiköt
kiköt ige
1. tárgyas <Állatot, tárgyat> kint levő helyre visz, vezet, és ott odaköt vmihez. Kiköti a kutyát a fához. A zászlót kiköti az erkély korlátjához. || a. tárgyas (ritka) <Csónakot v. más kisebb vízi járművet> a parthoz köt. Pihen a komp, kikötötték. (Petőfi Sándor) A gát alatt egy csónak volt kikötve. (Petelei István) || b. tárgyas (ritka, régies) <Bajuszt> bajuszkötővel leköt.
2. tárgyatlan <Hajó v. más vízi jármű> a kikötőbe v. parthoz áll, és ott kötéllel, ill. vasmacskával a szárazföldhöz erősítik, hogy el ne mozduljon. Kiköt a csónak, a hajó, a ladik. Már besötétedett, mire sikerült a hajónknak kikötnie. || a. tárgyatlan <Személy> vízi járművel megérkezik vhova, és ott partra száll. Ideje volna már, hogy kikössünk. Hosszú utazás után végre kikötött Vlagyivosztokban. || b. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Olyan helyre érkezik, ahol megpihen, ill. letelepszik, v. amelyet erre alkalmasnak talál. Ez jó kis vendéglő, itt kiköthetünk. Sokáig helyezgették ide-oda, végre kikötött egy kis faluban. Pestnek nincs őslakossága, az köt ki most is ebben a városban, akinek eszébe jut. (Krúdy Gyula) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben) Kiköt vhol, vminél, vmi mellett: hosszas válogatás után vmit megfelelőnek talál, és azt választja; megállapodik vminél. Kiköt egy témánál, és azt dolgozza ki. Keresgélt a könyvek között, majd egy verseskötetnél kikötött. Már huszonöt-huszonhat éves a fiú, még mindig nem akar kikötni sehol. (Móricz Zsigmond)
3. tárgyas (katonaság, 1945 előtt) <Személyt> hátratett kezénél fogva büntetésül úgy köt oda fához, oszlophoz, hogy talpa éppen csak érinti a földet. A százados parancsára egy órára kikötötték.
4. tárgyas (ritka) <Kötött ruhadarabnak kibomlott v. elrongyolódott részét> kötéssel kipótolja v. újra megköti. Kiköti a kesztyű ujjait, a harisnya fejét.
5.* tárgyas <Csomót, madzagfélét> kibont, kiold.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
6. tárgyas (átvitt értelemben) Feltételként megszab vmit. Külön kikötötték, hogy … Csak azt kötötte ki, hogy más ne tudjon róla. Azt kötötte ki, hogy még nehány hónapig honn maradhasson. (Eötvös József) Kikötötte, hogy külön pincér szolgálja ki őket. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Megállapodásban, szerződésben> vmely szolgáltatás v. munka ellenszolgáltatásaként meghatároz vmit; kialkuszik. Vmilyen bért, juttatást, összeget köt ki magának. Soha sem elégedett meg a résszel, melyet a kaszálásért kikötött. (Vörösmarty Mihály) || b. tárgyas (átvitt értelemben) <Vmihez való jogot> fenntart magának. Kiköti magának a lemondás jogát.
7. tárgyatlan (átvitt értelemben, népies) Kiköt vkivel: veszekedést, viszályt kezd vkivel, beleköt vkibe. Nem jó vele kikötni. De ki vína bajt az égi háborúval …? | Mert csak az kössön ki Toldival. (Arany János) Terkával nem lehetett kikötni …, mert hegyes nyelvecskéje volt. (Ambrus Zoltán) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) <Férfi nővel, nő férfival> kikezd (4). Mindenkivel kiköt; nincs fiatal ember, akitől eltűrné, hogy belé ne szeressen. (Jókai Mór)
kiköthető.
