kikívánkozik
kikívánkozik tárgyatlan ige
1. <Bentről, vminek a belsejéből> kívülre, kint levő helyre v. személyhez kívánkozik. Kikívánkozik az ágyból; kikívánkozik a szabadba. Kinn fekszik a temetőben, hova … a férfikornak legszebb napjaiban ki is kívánkozott. (Vas Gereben) || a. (ritka) <Vmely közösségből, helyzetből, állapotból> szeretne kijutni. Kikívánkozott abból a szerencsétlen helyzetből, melybe rosszakarói juttatták.
2. (átvitt értelemben) Kikívánkozik vkiből az étel: úgy érzi, hogy nemsokára hánynia kell.
3. (átvitt értelemben) Kikívánkozik vkiből vmi: vmit (vmely mondanivalót) szeretne ki- v. elmondani, ill. szinte nem bírja magát visszatartani, hogy vmit ki v. el ne mondjon. Kikívánkozik belőle a kérdés, a szó. Ez a megjegyzés már nagyon kikívánkozott belőle. Szinte kikívánkozott belőle a harmadik szó. (Mikszáth Kálmán)
kikívánkozás; kikívánkozó.
