kihúzódik
kihúzódik tárgyatlan ige
1. <Levegő v. légnemű anyag huzat, légvonat következtében> vmely zárt térből, kül. helyiségből kint levő helyre húzódik. A füst kihúzódik az ablakon. Csukd be az ajtót, mert kihúzódik a meleg.
2. (ritka) <Személy> szerényen, magát összehúzva kimegy. A sánta szabóné … csöndesen kihúzódott a szobából. (Tolnai Lajos) || a. (ritka) <Emberek csoportja vmely helyiségből> lassanként teljes számban kimegy; kivonul. Kihúzódtak a kecskemétiek az udvarra. (Mikszáth Kálmán)
3. (ritka) <Vhova behúzott v. befűzött zsinór, szalag v. fonál a helyéről> külön beavatkozás nélkül, mintegy magától kijön. Kihúzódott a férc a ruhából. Kihúzódott a zsinór a lyukakból.
kihúzódás; kihúzódó; kihúzódott.
