kihoz
kihoz tárgyas ige
1. Kint levő (v. magát kint levő helyre képzelő) beszélő közelébe hoz vmit. Kihozza a szobából az edényeket. Kihozta a pokrócot a kertbe. Kihozta a szőlőből a tele kosarakat. Kihozta a csónakot a partra. Kihozta a gödörbe esett labdát. Kimegyünk a hegyekbe, kihozod a labdát is? Könyveket hoznak ki a városból. A tanyákra is kihozzák a villanyt. Elbúcsúztam, Jóllakott fakómat aklából kihoztam. (Garay János) A széket ő maga hozta ki, a többiek állnak félkörben. (Nagy Lajos) || a. <Személyt> vmely kint levő helyre, kül. városból vidékre magával hoz úgy, hogy vele együtt kísérőként, felügyelőként kijön. Barátait is kihozta hozzám a faluba. Kihozta hozzánk a gyermekeit is. || b. (ritka, történettudomány) <Vmely népet> őshazájából új, mai hazájába v. afelé vezet. [Árpád] visszatér magyarjaihoz, hogy őket segélyül kihozza. (Arany János)
2. <Személyt> hozzásegít ahhoz, hogy vmely elzárt helyről kijöjjön, kiszabaduljon. Az ügyvédnek sikerült védencét kihoznia a börtönből.
3. (átvitt értelemben, ritka) Kihoz vmit: okozza v. hozzájárul, hogy vmi kijöjjön, kibújjon; napfényre hozza, kicsalja. Az első tavaszi napfény kihozza a medvét barlangjából. A meleg záporok kihozzák a növények friss hajtásait. || a. (átvitt értelemben, ritka) Kihoz vmit (vkiből): úgy hat vkire, hogy az elmond vmit, amit nem akart v. nem tudott volna elmondani, v. amit nem lett volna szabad elmondania. Vki, vmi kihozza vkiből a titkot. A jó tanár a rossz tanulóból is kihozza azt, amit tud. Bor a szót kihozta, szó a kardot húzta. (Arany János)
4. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Vmely művet, alkotást, kül. könyvet, filmet, rendeletet> nyilvánosságra hoz, megjelentet. Új filmet hoz ki a vállalat. Új kiadásban hozzák ki vmely író műveit. Sürgősen ki kell hozni olyan rendelkezést, amely megengedi, hogy …
5. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Termelési eredményt v. hasznot> munkával elér; előteremt. Vmennyi bevételt hoz ki vmiből. A szövetkezet tagjai holdanként tizenhét mázsás termést hoztak ki földjükből. Gépek nélkül nem lehetett több jövedelmet kihozni a vállalkozásból. Majd megmutatja ő, mit lehet a barna homokból kihozni. (Móra Ferenc) || a. (átvitt értelemben) Vmiből kihoz vmit: a) vmely pénzösszeg ráfordításával sikerül előteremtenie vmit. Ennyi pénzből jobb ebédet is kihozhatott volna. Nem tudta kihozni a háztartásra valót férje jövedelméből. b) vmely anyag vki számára elegendő ahhoz, hogy vmit v. vmennyit készítsen belőle. Ennyi bőrből egy kis ügyességgel tíz talpat is kihozhat. Abból a kevés anyagból is szép ruhát hozott ki. || b. (átvitt értelemben) <Szellemi munkával, gondolkozással v. művészi alakítással> eredményként elér vmit. Sokáig számolt, míg kihozta a helyes eredményt. A színész nem hozott ki mindent a szerepéből. Kíváncsi vagyok, mit tudna kihozni egy festő ebből a témából.
6. (átvitt értelemben, ritka) <Föld, termelőeszköz> a vele végzett v. a rá fordított munka eredményeként jövedelmül hoz vmit, vmennyit; hozama, jövedelme kitesz vmennyit. Az új gépek két év alatt kihozzák a vételárukat. Az adóját sem hozta ki az a néhány hold rossz föld.
7. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> addigi beszéde eredményeként, összefoglalásaként megállapít vmit. Azt akarom az egész beszélgetésből kihozni, hogy … De mit is akarok csak kihozni? Bizony, nem tudhatta azt megmondani Mácsik előre. (Mikszáth Kálmán)
8. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Szembe tűnővé tesz, kidomborít. A rendezés jól kihozta a darab eszmei, politikai tartalmát. A hegedű jól kihozta a témát. Nem hozták ki a felszólalók, hogy … A beszámoló sok hibát hozott ki.
9. (átvitt értelemben) Kihoz vkit vmi(jé)ből: okozza, hogy vki szokásos v. nyugodt lelkiállapotától eltérő, zaklatott, izgatott lelkiállapotba kerüljön. Kihoz vkit a béketűrésből; vki, vmi kihoz vkit a ® sodrából. A grófot ez az izenet egészen kihozta a rendes apathiájából. (Jókai Mór) Semi az – felelte Gyuri, akit most semmi se hozhatott volna ki a jó hangulatából. (Mikszáth Kálmán)
kihozás; kihozat; kihozatal; kihozható; kihozó; kihozott.
