kihever
kihever tárgyas ige
1. Addig fekszik, pihen, gyógyul, míg szervezete le nem győz, ki nem pihen <vmely sérülést, betegséget>. Úgy elverték a kocsmában, hogy egy hónapig se heveri ki. Az életveszélyes küzdelem nyomait hamar kiheverte. (Jókai Mór) Kétszáz olyan sebesült feküdt még szanaszét, … akikről nem tudták, hogy kiheverik-e iszonyú csonkulásaikat! (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) Kiheveri magát: addig hever, míg jólesik neki. Ha kiheverted magad, menj el a boltba.
2. (átvitt értelemben) <Vmely elszenvedett kárt, súlyos veszteséget> pótol, helyrehoz. Kihever vmely anyagi csapást, károsodást; vmely állam kiheveri a háború által okozott károkat, veszteségeket. A Fatia Negra minden pénzétől megkönnyebbítette; nem tudja, mikor fogja ezt kiheverni. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) <Vmely lelki megpróbáltatást> legyőz, és visszanyeri az elszenvedett baj, izgalom előtti lelkiállapotát, hangulatát. Kiheveri vminek az izgalmait. Évekig nem tudta kiheverni azt a csapást, amelyet anyja halála jelentett számára. Vikivel most már megesküdhetek, mihelyt kissé kiheveri bánatát. (Gárdonyi Géza)
kiheverés; kiheverhető; kiheverő; kihevert.
