kihegyez
kihegyez tárgyas ige
1. A kellő, kívánt mértékben meghegyez. Kihegyezi a ceruzáját; kihegyezik a szőlőkarókat. Rosszak ezek a hivatalbeli plajbászok, mikor az ember kihegyezte, akkor törnek el. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Irodalmi mű vmely részét, vmely kérdést, ellentétet> rendkívül erős megvilágításba helyez, nagyon élesen fogalmaz meg; kihegyezetté (3) tesz, kiélez. Az író kihegyezte a színműnek ezt a jelenetét. Tételeit, a szembeállítást nagyon kihegyezte. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Észrevételt, megjegyzést> vmilyen éllel mond el. Hozzászólását erősen kihegyezte.
kihegyezés; kihegyezget; kihegyezhető; kihegyező; kihegyeztet.
