kienged
kienged ige
1. tárgyas Vkit, vmit kienged: megengedi, hogy vki, vmi <vmely zárt v. ilyennek tekintett helyről> kimenjen. Kiengedi a baromfit az ólból. Kiengedi a gyerekeket az utcára. Kiengedi a kanárit a kalitkából. Nem engedték ki a kaszárnyából. || a. tárgyas (iskolai) Kisgyermeknek megengedi, hogy szüksége végzésére kimenjen. Tanító néni, tessék kiengedni. || b. tárgyas <Lakásból távozó személyt> kikísér, és ajtót nyit neki. Engedd ki a vendégeket! || c. tárgyas (nem hivatalos) <Foglyot> szabadlábra helyez, szabadon enged. A múlt héten engedték ki. Meg szerette volna kérdezni, hogy mikor engedik ki. Szabad lesz-e jövő tavaszra? (Gelléri Andor Endre)
2. tárgyas <Kézzel v. vmely eszközzel megfogott tárgyat, személyt, testrészt> a fogás, szorítás megszüntetésével szabadon enged. Kienged vmit a foga v. a körme közül: (átvitt értelemben is) birtokában, hatalmában volt, de akarva v. akarata ellenére szabadjára engedi; kiengedi a kezéből: (átvitt értelemben is) a) hagyja, hogy megfosszák tőle; b) nem ura többé, nem tudja tovább tartani, irányítani; kiengedi a kezéből a hatalmat. A játékvezető kiengedte a kezéből a mérkőzést. || a. Kienged vmit a birtokából v. a hatalmából: nem akarja v. nem tudja tovább birtokában, hatalmában tartani.
3. tárgyas <Vmiben benne levő cseppfolyós v. légnemű anyagot> kifolyni, kiáramlani enged, ill. lehetővé teszi, hogy vmely nyíláson, résen eltávozzék, kiáramoljék; kiereszt (1). Kiengedi a vizet a kádból. Ne engedd ki a meleget! Engedjük ki a füstöt. A mozdonyvezető kiengedte a gőzt a mozdonyból. || a. tárgyas (bizalmas) Kiengedi a hangját: teljes erejéből hallatja, kiereszti (1b) a hangját.
4. tárgyas (ritka) Kibocsát (2, 3). Fényt enged ki magából. A méhcsalád újabb rajt engedett ki.
5. tárgyas <Ruhadarabot> bővebbre varr úgy, hogy a varrást felbontva, az addigi hajtásnál kisebb hajtást hagy; kiereszt (5). A kabátot ki kellett engedni. Az ujja szűk, majd kiengedjük. || a. Kienged vmiből vmennyit: vmit vmennyivel bővebbre enged. Öt centit kienged a szoknyából, az ujjából. || b. tárgyas <Övet, szíjat> kicsatolva, kioldva bővebbre enged, és újra becsatol, összeköt; kiereszt (5b). Kiengedte a nadrágszíját. || c. tárgyas <Összehajtott, összeszorított tárgyat> egész terjedelmében, ill. egész hosszában kiterjedni, kinyúlni enged. Kiengedi az összenyomott rugót, a meghajlított acéllemezt; kiengedi az ostort.
6. tárgyatlan <Jég, fagy, fagyos talaj> egészen elolvad, ill. elveszti fagyos voltát. Már kiengedett a föld fagya. || a. tárgyatlan <Dermedtség, merevség> lassanként enyhülve megszűnik. Kienged ujjainak merevsége. || b. tárgyatlan Kienged vmiből: <fagy, hideg, merevség> elmúlik, megszűnik vmiben. Még nem engedett ki a merevség a lábamból. Még a hideg sem engedett ki a tagjaiból. (Jókai Mór) || c. tárgyatlan (ritka) Kienged vmi: vminek a dermedtsége, merevsége megszűnik. Igyál, fiacskám, ettől majd kienged a torkod. (Jókai Mór) || d. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, választékos) Kiengesztelődik, ill. kiengesztelődés, megbékélés látszik rajta; megenyhül. Haragos ábrázata kiengedett. Az öreg szíve teljesen kiengedett, hiszen olyan volt az, mint a vaj. (Mikszáth Kálmán)
kiengedés; kiengedett; kiengedhető; kiengedő.
