kiaszik

Teljes szövegű keresés

kiaszik tárgyatlan ige
1. (ritka) <Növény> teljesen aszottá válik; éltető nedveitől megfosztva elszárad, kiszárad. Eső nélkül kiaszik a zöldség. || a. Vmi kiaszik: vmely földterület növényzete kiszárad. Kiaszott az egész mező, rét.
2. (ritka) <Ember v. az arca> egészen lesoványodik, bőre a csontjához tapad.
3. (átvitt értelemben, ritka) <Vki v. vkinek vmely szellemi képessége> további alkotásra képtelenné, terméketlenné válik. Szelleme, alkotó kedve kiaszott.
kiaszás; kiaszott.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT