kiágazik

Teljes szövegű keresés

kiágazik tárgyatlan ige -ott, -zék (-zon) (csak 3. személyben)
1. <Fa, növény, szára, ága> egy v. több irányba ága(ka)t hajt, ill. ágaival kinyúlik. A fa messzire kiágazott. A bokor kiágazott az útra.
2. <Rendsz. több út, vezeték stb.> egy bizonyos pontból kiindulva más-más irányba halad. Innen ágazik ki egy vicinális vonal.  A sűrűből néhány gyalogút ágazott ki. (Vas Gereben) [Az övből] két spárgaszár ágazik ki gyeplőnek. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, ritka) <Gondolat> vhonnan vmely irányba elkalandozik.  El sem gondolná az ember, hogy a gondolatok mennyi léha irányban ágaznak ki. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben) <Szellemi működési kör nagyobb egységből> önálló részként kifejlődik. A nyelvtudomány a filológiából ágazott ki.
kiágazó; kiágazott.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT