kézen-közön
kézen-közön [ë] határozószó
(népies, rosszalló) <Csak néhány szókapcsolatban.> Több kézen átmenve, ismeretlen, megállapíthatatlan módon. Kézen-közön eltűnik, elvész, elsikkad. Célszerű volna az öreg rokont hazavitetni …; nehogy … halála esetén a vagyona kézen-közön eltűnjön. (Jókai Mór) Nemzetiszín pántlikás ékszerdobozából kézen-közön elsikkadt a brilliáns. (Móra Ferenc) || a. (régies) Valamilyen titkos módon, valami úton-módon, egymás között. [A lőszert] kézen-közön ki lehet … osztani. (Jókai Mór) Ne féljen, mert kézen-közön fölsegítjük egymást. (Tolnai Lajos) || b. (ritka, régies) Kézen-közön megfordul, forog: közkézen forog. Sok minden nem kerül már az asztalra, ami akkor kézen-közön forgott … (Jókai Mór)
