kétágú

Teljes szövegű keresés

kétágú [t-á] melléknév -n v. -an
1. Olyan <dolog, tárgy>, amelynek két ága (1, 2) van; kettéágazó. Kétágú almafa, csatorna, cső. || a. Olyan <tárgy, épület>, amelynek két kiágazása, kiálló része van; kettős ágban (2), nyúlványban v. hegyben végződő. Kétágú kapa, konnektor, pálca, szigony, villa.  Szatmár derék város a Szamos partján; van egy nagy piaca, nagy kétágú püspöki temploma. (Petőfi Sándor) Elsőnek a szó nélkül való legény nyúlt a tálba … Maga is, gazda létére utána nyúlt a … kétágú villával az edénybe. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben, népies, tréfás) (A)mióta kétágú: (a)mióta a világon van; világéletében. Ilyet sem láttam, amióta kétágú vagyok.  Jóka … A légynek sem ártott, mióta kétágú. (Arany János) Nahát ilyet még nem kacagtam, mióta kétágú vagyok. (Móricz Zsigmond)
2. Két ágból (2b) álló, fonott, sodort <tárgy, eszköz>. Kétágú hajfonat, ostor.
3. Olyan <folyóvíz>, amely két ágból (3) ered, v. (ritka) két ágban folyik vhol. Kétágú folyó. A Tisza a forrásvidékén kétágú. A Duna Budapest alatt újra kétágú lesz.
4. (átvitt értelemben, választékos) Két ágból (4) álló, összetevődő, egybefonódó <folyamat>. Kétágú cselekmény, tevékenység.
kétágúság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT