keresztül-kasul
keresztül-kasul határozószó
1. Különféle irányban, egymást szabálytalanul metsző vonalakban. Keresztül-kasul ® szel. A falat keresztül-kasul befutották a vadszőlő indái. [A vidék] szántóföldeken folytatódott, melyeket árkok, szakadékok szeltek keresztül-kasul. (Mikszáth Kálmán) A madarak mi indokból szállnak keresztül-kasul a légi utakon …? (Mikszáth Kálmán) [A fiú] semmire se vágyódott annyira, mint: triciklin ülni és nyargalni a gépen, egy nagy termen keresztül-kasul, addig, ameddig akar! … (Ambrus Zoltán)
2. Minden irányban, összevissza mindenfelé. Keresztül-kasul átkutatták az erdőt. Az ügynökök az egész országot keresztül-kasul bejárták. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Nem térbeli viszonnyal kapcs.> mindenre v. mindenkire vonatkozóan, minden vonatkozásban. [Az ügyvéd az alispánnak] minden keresztül-kasul való kérdéseire … ügyesen felelt. (Jókai Mór) Apródonkint per tu lett keresztül-kasul az egész család. (Mikszáth Kálmán)
3. <A keresztül, át igekötőéhez hasonló jelentésmódosító szerepben, nyomatékos határozóként.> Itt mindenki keresztül-kasul járhat? Petőfi keresztül-kasul nézett az emberen. (Jókai Mór)
4. Egymáson keresztül-kasul: egymás hegyén-hátán. Egy szempillantásra mind ott hevertek keresztül-kasul egymáson. (Benedek Elek) || a. <A keresztül-, át- névutóéhoz hasonló jelentésmódosító szerepben, nyomósításként.> Ugrál, szökdel, tolong a sok török keresztül-kasul egymáson a sátorok között. (Gárdonyi Géza)
