keresztes
keresztes [ë-ë-ë] melléknév és főnév
I. -en [e]
1. (ritka, régies) Kereszttel (2) ellátott, ékesített v. a kereszthez hasonló jelet viselő <tárgy, személy>. A ferde keresztes [korona] … kiemelkedik a pénz lapjából. (Gelléri Andor Endre)
2. (állattan) A test vmely részén kereszthez hasonló alakban sötétebb színeződésű <állat>. Keresztes pók, szamár, vipera.
3. (történettudomány) <A XI–XIII. században> a Szentföld visszafoglalásáért, ill. általában a nem keresztények ellen viselt háborúban hadakozó <személy, csoport>. Keresztes lovag, vitéz, hadsereg. Abban az időben Történt volt e meg, mikor a sokféle keresztes | … hadak szanaszét kóborlották be hazánknak Nagy részét. (Fazekas Mihály) || a. (történettudomány) Keresztes hadjárat, háború: a keresztesek, keresztes vitézek által viselt h.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (történettudomány) Keresztes vitéz. II. Endre király keresztesei. Egy keresztesnek nagy privilégiuma volt. Mert mihent [= mihelyt] felvette a keresztet, már azt nem lehetett törvénybe citálni. (Mikes Kelemen) Lihegve és döbörgve [= dübörögve] négy keresztes Majd-majd beért. (Madách Imre) || a. (történettudomány) <Az 1514-i parasztháborúban> Dózsa György seregének katonája.
2. (tájszó) Lovas kocsi v. szekér rúdja hegyére akasztható kettős hámfa, melyhez négyes fogatban az első pár lovat fogják.
Szóösszetétel(ek): 1. keresztesvirágúak; 2. csillagkeresztes; nyilaskeresztes; rózsakeresztes.
