kerékagy
kerékagy [k-a] főnév
A kocsi kerekének középső, hengerszerű része, amelyben a küllők összefutnak, s amely közvetlenül a tengely körül forog. Kerékagyat esztergál. Egyik lábát a kerékagyra tette. (Vörösmarty Mihály) Földi, a kerékagy siratja a hájat! (Arany János) Illés János hátulról a kocsit megfogja s fölemeli. Márki Péter hajtja a hátulsó kereket, … gyanús jel, … mintha régi volna a kerékagy. (Tömörkény István)
kerékagyú.
