kenéz
kenéz [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (történettudomány)
Azoknak a román v. szláv népcsoportokból alakult községeknek az elöljárója, amelyek a XIII–XIV. században főleg erdős vidékeken keletkeztek az elnéptelenedett magyar egyházi és világi birtokokon.
kenézség.
